Meglátni és megszeretni. Többnek látni és tovább álmodni.
Akad úgy az életünkben, hogy megpillantunk valamit és már azonnal lelki szemeink előtt meglátjuk benne a végeredményt.
Így készülnek el a mostanában divatossá vált DIY bútorok, melyeknek az alapja egy elhanyagolt, elhasználódott vagy csak pusztán megunt használati tárgyaink.
Nos, ez egy ingatlan esetében sincs másképpen. Elénk kerül, körbe járjuk és látunk benne fantáziát. Csak ennek az újratervezéséhez komoly szakmai hozzáértés és még komolyabb anyagi befektetés szükségeltetik.

Hogy hol is található ez a gyönyörű ékszerdoboz? – Jöjjön most magának a településnek a története: Badacsonytördemic

A Badacsonytomajt elhagyó balatoni főút nagy félkörívet rajzolva érkezik a Badacsony északnyugati lábánál megbúvó községbe. A 940 lakosú település nagy része a mai napig megőrizte hamisítatlan falusi jellegét. A középkorban egytelkes nemesek lakták, később Nemestördemicnek nevezték, ezzel is jelölve lakosainak társadalmi helyzetét. A török háborúk pusztítását túlélte, 1848-ig nemesi falu maradt. A település külterületéhez tartozik Badacsonylábdihegy, amely a badacsonyi szőlőhegyből alakult gyönyörű panorámájú üdülőteleppé.

A település fő látványossága a hegy. Szinte minden turista elzarándokol a II. Rákóczi fejedelem halálának 200. évfordulójára épült Rodostó házhoz, és szinte minden idelátogató vállalja a kihívást, amikor megmássza a Bujdosók 379 lépcsőjét, amely felvezet a tördemici kilátóhoz.

Egy meglehetősen elhanyagolt ingatlan esetén nagyon erős fantázia kell, hogy meglássuk milyen szépségeket rejthet.
A ház parasztias, hagyományőrző stílusát meghagyva komplett ráncfelvarrást kapott ez az épület, és bátran tegyük a szívünkre most a kezünket… elképesztően jól sikerült és magával ragadó minden egyes szeglete.

Próbáltak minél több mindent megőrizni és visszaadni a ház eredeti bájából.
Például a fa nyílászárók méretén sem változtattak ezen érdekből kifolyólag, hanem az érvényes építészeti követelményeknek megfelelően kicserélték, és hőszigetelőbbé alakították át.

A parasztházak a kis falvak nélkülözhetetlen elemei. Ezek a házak többségében az utcafrontra merőlegesen épültek.
Fő jellemvonásuk a hármas, soros elrendezésű tagolás volt.
Helyiségei soros elrendezésűek, azaz egymás után következnek.
A ház általában a rövid véggel fordul az utca felé, bejáratai a hosszú udvari homlokzatról nyílnak.
Az utca felőli helyiség rendszerint szoba.
A második helyiség a konyha.
Az egyszerűbb házak harmadik helyisége kamra.
A szoba-konyha-kamra beosztású parasztház alaptípusnak fogható föl, aminek számos helyi variációja van, akár az elrendezést, akár a helyiségek funkcióját tekintjük.

Ennek az épületnek becsült életkora 150 évesre tehető.
Teljeskörűen felújították és két különálló lakássá alakították ezt a tájjellegű parasztházat. A négy fő falon kívül semmit nem hagytak meg, kompletten kicseréltek mindent.

A bútorzat többsége átfestett és gyönyörűen felújított darabok. Ebben a házban semmi sem tökéletes, semmi nem derékszögű, semmi sem szabályos – talán ez varázsolja még meseszerűbbé és különlegesebbé, hisz ettől olyan mint egy halk ütemeket játszó varázsdoboz.

Az udvar és a vadregényes kert csak még jobban fokozza a mesebeli élményt, hiszen a fákon ugráló mókusok hada és a trillázó madárcsicsergés képes feledtetni a modern életünk ártalmas lelki terheit.

El tudod benne képzelni magad?

Amennyiben szeretnél még több hazai otthonba és kertbe bepillantani, akkor iratkozz fel hírlevelünkre és csatlakozz felületeinkhez! 
Facebook oldalunk: A vidéki Ház
Csoportunk: A vidéki Ház – közösségi csoport
Posztolj, véleményezz, kérdezz bátran!