Talán sokan egyetértünk azzal, hogy kevés dolog tudja felvenni a versenyt a nyári időszakban egy kis üdülővel, ahova elmenekülhetünk a hőség és a város zaja elől. Így gondolta Károly is, aki egy kevésbé népszerű, eldugott település mellett vásárolt hétvégi házat, hogy olykor kizökkenjen a mindennapok monotonitásából. Egy szezon előtt azonban kellemetlen meglepetés várta.

Az érthetetlen számla…

Károly meglehetősen pedáns személynek mondható: minden nyár végén elzárta a nyaralóban a gázt, vizet, villanyt, gondosan becsukta az ajtókat és ablakokat. A biztonság kedvéért persze az első hidegebb napokat követően rendszeresen ellenőrizte, nincs-e gond a csövekkel, vezetékekkel, rendben van-e a ház körül minden. A számlákat minden hónapban lelkiismeretesen befizette – egészen májusig, amikor nem sok híja volt, hogy meglepetésében a reggeli kávéja a vízszámlát dekorálja ki. Az összeg elképesztően magas volt, nem csak ahhoz képest, hogy októbertől áprilisig nem is történt vízfogyasztás az ingatlanban, de átlagos vízfogyasztás mértékével mérve is. Károly értetlenül állt a történtek előtt, s az egyetlen észszerűnek tűnő megoldást választotta: felvette a kapcsolatot a helyi vízszolgáltatóval.

…és ami utána következett

A szolgáltató munkatársai ugyan rendkívül gyorsan fogadták és megértőnek tűntek, azonban nem tudtak magyarázatot adni a számla kirívóan magas összegére. Javasolták, hogy Károly szerelővel vizsgáltassa meg, nincs-e csőtörés a házban, míg ők kivizsgálják a mérőóra megfelelő működését. Az igazán érdekes fordulat csak ezt követően állt be: a mérőóra működése a szolgáltató által kiküldött személy álláspontja szerint kifogástalan volt, ugyanakkor az nyaralóba érkező szerelő csőtörésre, szivárgásra utaló jelet sem talált. Bár érthetetlen volt, honnan és hová tűnhetett ennyi víz, a szolgáltató azt ajánlotta Károlynak, hogy fizessen részletekben. Károly ezt nem fogadta el, s miután felszólításra nem fizetett, kézhez vette a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyást. Ennek ellentmondott, így az eljárás perré alakult, ahol szakértő bevonása vált szükségessé.

Végül a bíróság által kirendelt, független szakértő döntötte el a jogvitát. A vízóra ugyan még a per megindulása előtt lecserélésre került, tehát működését már a szakértő nem vizsgálhatta, az eset összes körülménye alapján kétséget kizáróan megállapította, hogy ilyen mennyiségű vízelfolyásnak az üdülőben és a telken is nyomokat kellett volna hagynia, emellett csőtörésre utaló jelet ő sem talált. Ennek alapján csak akkor lett volna lehetséges ilyen mértékű vízfogyasztás, ha heteken keresztül minden csapból ömlött volna a víz a szaniterekbe. A döntés során felmerült az a szempont is, mely szerint valószínűtlen, hogy egy nyaralóban mindent lekapcsolna a tulajdonos, majd megengedné valamennyi vízcsapot, és gondosan rázárná az ajtót. A horrorisztikus összegű számlát így végül nem Károlynak kellett viselnie.

Ilyen és még számos hasonló esetekben feltétlenül forduljunk jogi képviselőhöz, hiszen nem csekély összegek múlhatnak a megfelelő eljárási lépések megtételén!

További felvilágosításért családja, ingatlanja, gépjárműve teljeskörű jogvédelmével kapcsolatban keresse fel az alábbi linkre kattintva Szabó Róbert jogvédelmi szakértőnket!